A Családi Vállalkozások munkacsoport őszi workshopjának helyszíne a szokásos balatonkenesei Telekom Hotel volt, amely időközben az Accenthotels szállodalánc tulajdonába került. Témánk a digitalizációs stratégia kialakítása volt, amelyet Radó István magas színvonalú előadásban foglalt össze. Az előadás interaktív formában zajlott, az elmélet mellett számos kérdés, dilemma vetődött fel, amelyet a csapat tagjai megbeszéltek egymással.
A kezdeti bemutatkozások után István előadásában bemutatta, hogy milyen üzleti modellek, digitalizációs stratégiák alkalmazhatók. Melyek az üzleti modell főbb jellemzői, amelyek a stratégiai magra épülnek és egymással kölcsönhatásban vannak. Ezek: a Portfólió, az Emberi erőforrás, az Ügyfelek, az Értéklánc, az Együttműködések, és az Innováció. Ugyanabban az iparágban eltérő szegmenseket kiszolgáló, különböző üzleti modellek lehetnek sikeresek, amelyek a felsorolt tényezőkben más-más megoldást alkalmaznak. Például az értéklánc lehet fókuszált, vagy integrált, a kommunikációban agresszív, vagy passzív marketinget alkalmaznak, az értékesítés közvetlenül, vagy közvetítői szervezeten keresztül történik, stb.
István kifejtette, hogy épül fel a digitális stratégiai keretrendszer a digitalizáció révén elérhető hasznok felmérésére, majd megbeszéltük ezen belül a lehetséges megoldásokat, amelyekkel fejleszthetők a vállalkozások digitális képességei.
Az üzleti modellekbe pl. beépíthető a digitális piactér, vagy a data base services, vagy fejleszthetünk applikációkat, amelyekkel a termék, vagy szolgáltatás értékét (és árát) megnövelhetjük, alkalmazhatunk flottamenedzsmentet, újfajta fizetési rendszereket, stb.
A termékek digitalizálásánál fejleszthetünk digitális interfészeket, beépíthetünk szenzorokat (iOT), digitális funkciókat, az ügyfélre testre szabhatjuk (individualizálás), mechatronikai helyettesítést alkalmazhatunk, stb.
Az ügyfél interakciók digitalizációjába bele tartoznak az interaktív web-oldalak, a tartalomszolgáltatás, az online marketing széles skálája, a web-áruház, az elektronikus termék konfigurátor, az információs app’-ok, a digitális ügyfélgondozás, ügyfélszolgálat, közösségi oldalak, stb.
A termelés digitalizációja során alkalmazhatunk automatikus gyártórendszereket, integrált gyártástervezést és optimalizálást, prediktív maintenance-t, adat vezérelt minőség menedzsmentet, stb.
Az ellátási lánc digitalizációjára kidolgozhatunk ún. road map felügyeleti stratégiát, digitális hálózat optimalizálást, vagyis automatizáljuk a folyamatok állapotkövetését és online információval rendelkezünk minden folyamatról.
A beszerzés digitalizációja érdekében alkalmazhatunk beszerzési portált, amelyet a beszállítók is használhatnak, szervezhetünk aukciókat, könnyen kereshető katalógusokat, stb.
A humán erőforrás gazdálkodás területén alkalmazhatunk a toborzáshoz, a munkaerő elemzéséhez, a teljesítmények méréséhez, az elégedettség méréséhez, játékokhoz, tanuláshoz digitális eszközöket.
A másodlagos értékláncban számos területen – pl. pénzügy, controlling – alkalmazhatjuk az ún. RPA (robotic process automation) megoldásokat, az adat kollaborációt, stb.
Az informatika területén előtérbe kerülnek a felhő (cloud) alapú rendszerek, a virtualizálás, a ticketing rendszer, a data analytics, az automatikus előrejelzések, a mesterséges intelligencia, stb.
Vacsora után a szokásos „borcontrolling” keretében beszélgettünk, ismerkedtünk egymással.
Szombaton az első órában Szücs Marianna tartott egy BI rendszer bemutatót, pontosabban összefoglalta, hogy mire alkalmasak a BI (business intelligence) szoftverek, mit és hogyan tudunk velük automatizálni és megjeleníteni. Ezek az eszközök ma már a vezetők kezébe adja az elemzési, információ szerzési lehetőséget, nem kell külön programozó, aki az igényeket ki tudja elégíteni.
Ezt követően István ismertette a feladatot, amelyet két kiscsoportban oldottunk meg:
- A cég üzleti modelljének életképességét elemezni
- Jövőképet kialakítani
- Road map kidolgozása
Kiválasztottunk két csoporttagot, akiknek a cégére alkalmaztuk az eljárást. Az egyik csoportban Miklós cégére, a Tolnagro Kft-re, a másikban László cégére, a Vadkert Gépgyártó Kft-re végeztük el az elemzéseket.
Bár az idő hiányában nem jutottunk el az akcióterv kidolgozásáig, de a gondolkodási folyamat számos tanulsággal szolgált és tudtunk ötleteket adni a mintacégek továbbfejlesztésére a digitalizáció irányában.
Általános vélemény volt, hogy mindenki nagyon hasznosnak értékelte az összejövetelt és egyben nagyon jól érezte magát.
Megállapodtunk, hogy a következő találkozón az „Exponenciális növekedést biztosító üzleti modellek bevezetése” lesz a téma. A következő workshop időpontja: 2020. május 22-23. és a helyszín ismét Balatonkenesén a Telekom Hotel lesz.
A beszámolót készítette:
Schwarczenberger Mária
MCE ügyvezetőség tagja
CsV munkacsoport vezetője